mégmégmég!

szakdogaírás ide vagy oda, nem hagyhattam ki a találkozást Colleen-nal. sajnos csak egy pár órára tudtunk beülni egy kávézóba vele és Joris-szal, de így is nagyon örülök, hogy összejött. tök jót beszélgettünk, várost nézni meg már úgyis voltak.. :)

flashback again

igazi meglepi volt, na jó, talán annyira mégsem, mert valami terv-dolgokról már előbb tudtam, de akkoris: Dobbi, felbuzdulva finn cimboráink csudijó élményein, meglátogatott minket. leginkább Rékát, de egy napra sikerült elcsípni őket Pesten. történt mindez szeptember 10-én, de 10 nap csúszás most igazán belefér a beszámolóról.
amúgy maga a program nem volt nagy szám, sokkal inkább a személyes kontaktus, amiről nem hittem volna, hogy ilyen hamar megint meglesz. jókat beszélgettünk tervekről, hülyeségekről, az életről, meg jókat nevettünk. sétáltunk egy nagyot a Margit-szigetről a Szabadság szoborig, fent meg jól szétnéztünk. én le is váltam a nyugati felé visszavezető úton, mert a lányok Szegedre mentek tovább. hívtak persze, de most nagyon nem tudtam volna normálisan belepasszintani egy rövidke utat sem, úgyhogy picit szomorúan csücsültem a villamoson egyedül. persze ez az egy nap is nagyon jól esett a lelkemnek, valahogy nagyon jó érzés, hogy többhavi távollét - egy-két skype-csevej után most úgy vihogtunk együtt mintha minden nap találkoznánk.
Dobbi egyébként tőlünk Finnország felé vette az irányt :)

reloaded

hát az úgy volt... hogy lezárom a blogot azzal, hogy hazaköltözöm. de nem hiába hallottam belga félévem alatt-óta többször is, hogy "once Erasmus - always Erasmus!" tehát nincs lezárás. a valódi ok pedig, ami miatt ismét gépelgetek, nem más, mint az élmények ismételt átélése egy nagy találkozás alkalmával. az egész azzal indult, hogy megint van Skype-om, tehát a külföldi kapcsolatok ápolása túllépett a facebook-leveleken, így szereztem tudomást a finn fiúk (Taneli és Niklas) tervéről, miszerint körbeutazzák (kisebb-nagyobb kihagyásokkal) Európát. és mi az első állomás?Budapest :) tehát megvolt a keddi program, ugyanis én vállaltam, hogy kimegyek eléjük a reptérre. ezt Bencével ketten terveztük, de ugye a dolgok mindig másképp alakulnak élesben, na mindegy. persze hétfő este kiderült, hogy nem csak két vendég lesz, Zuzka last minute úgy döntött, vesz egy buszjegyet és lejön Prágából, szintén kedden, és marad csütörtökig, mint a srácok. tehát a kedd az végülis úgy alakult, hogy először érte mentem ki a Népligethez, majd ketten Ferihegy 1-re és négyen vissza Budára, mert a Bence ott lakik, de nem is egyedül, mert a brit Natalie valahol Budapesten tölti a gyakorlatát, és addig egy albiban laknak. ami nem mellesleg ici-pici, de sebaj, sok jó ember kis helyen úgysem tud aludni, mert Niklas horkol. na szóval letettük a táskákat és a nagy izgalmakra elmentünk enni, pont egy olyan helyre, ami tele volt plakátolva cseh sörökkel meg Becherovkával, de azért nem volt vészes, a kaja meg egyenesen jó volt, a gulyást kis bográcsokban láng felett hozták, úgyhogy mindenki élvezte a magyar konyha ízeit. ezután séta a Dunaparton, persze, szép, mint mindig. sztárfotók a Lánchídon, szobrok, épületek, én is nagyon élveztem, főleg hogy nagyon nemzetközi, igazi erasmusos hangulat volt. összefutottunk Zuzka taiwani ismerőseivel is :D nagyot sétáltunk a várban, az esti fényekben fentről gyönyörű a folyó, a hidak, egyszerűen nem lehet betelni vele. este lévén az irányt a Gödör felé vettük, némi -éjjelnappaliban vásárolt- bor és Bence barátainak társaságában fűben csücsülve beszélgettünk. fény derült néhány finn-magyar rokon szóra is Ádám segítségével, akiről kiderült, hogy tanult ezekről a dolgokról még régebben. kicsi punnyadás után meg úgy döntöttünk alszunk azért valamennyit, így Bence ideiglenes otthonából gipsy-camp-et csináltunk, tényleg annyira pici volt a hely, hogy alig fértünk, de így volt ez jó. másnap megint városnézés, Hősök tere, Vajdahunyad vára, majd találkozás Ritával és Annával, ebéd egy önkiszolgáló étteremben, hortobágyi húsos palacsinta, tarhonya, gulyás, minden, aztán séta a Margit szigetre. ott megint találkozás a taiwaniakkal meg egy lánnyal aki író és félig finn de amúgy magyar. egy jó darabig elvoltunk, majd megint megéheztünk, irány haza majd mediterrán étterem, Niklas 30. szülinapja. innen megint Gödör, aztán Corvintető, ahol majdnem elaludtunk, ezért leléptünk. a sztoriból kimaradt, hogy Zuzka átrakta a buszjegyét szombat reggelre, ezért úgy döntött, lejön velem Egerbe csütörtökön.
szóval csütörtökön megebédeltünk otthon, és bár kissé fáradtak voltunk, elmentünk városnézésre. bazilika, Dobó tér, minorita templom, fősuli, minaret és vár, nagyjából minden megvolt. a minaret tetején Zuzka rájött, hogy tériszonyos, mondjuk ezt azon a kis peremen én is éreztem.. végül minden probléma nélül lejutottunk. múzeumnézegetés nem nagyon volt, de szerintem nem is baj, így sokat beszélgettünk, vagy csak élveztük a lemenő nap utolsó fényeit. péntek délelőttre raktuk a strandolást, mert ugye a híres egri termál meg török fürdők, évek óta nem voltam a strandon, nagyon élveztük, de azt is megbeszéltük, hogy milyen jó lett volna mindezt együtt a töbiekkel.. sebaj, majd legközelebb :) ezután már csak a szuvenírvásárlás hiányzott, ez 2 üveg borban valósult meg. az egész napos pihenés után olyan tempóban kellett megebédelnünk, hogy elérjük a vonatot, hogy az hihetetlen, de végül sikerült, tudtam én, hogy retúr jegyet kell venni Pesten :)
azóta a fiúk Ljubljanában vannak, Zuzka pedig egyben hazaért, kaptam is tőle egy szép levelet, azt hiszem ez a pár nap is örök emlék lesz számunkra.
remélem hamarosan jön a folytatás ;)
egy csoportkép:meg mégegy :)és mégy egy :)

otthon, édes..

jelentem, sikerült! hazaértem egyben, a tervezett napon, minden cuccommal együtt.
pénteken volt még egy kis sörözés- punnyadás Dobinál, szombaton meg egy kis chillis- fokhagymás penne Niklasnal, vasárnap pedig együtt mentünk ki a vasútra. annyira jólesett, ott voltak mind a négyen, végül Zuzka is befutott a búcsúzkodásra.. olyan hihetetlen volt az egész, és most sem tudom felfogni..
életem egyik legmeghatározóbb élménye volt ez a leuveni félév.
hiányozni fog.

klórszagú

csak úgy záporoznak a kérdések,jaj!:)
nos, a hollandom 72% lett, ami azt jelenti, hogy sikerült, 28.-án bemegyek a nyelviskolába megnézni a tesztet és majd valamikor azután papírt is kapok róla, hogy megvan a level2. (alapszint, gondolom.)
a másik a vizsgák eredményére vonatkozott..érzékeny téma, azt kell mondjam nektek, itt nem kapunk egyből értékelést, a tanások bőszen jegyzetelnek vizsga közben (vagy gépelnek, esetleg diktafon, ilyet is hallottam..) és gondolom utólag is átnézik meg értékelik a dolgokat. egyelőre nem tudom, mikorra esedékes, hogy ezt megosszák velünk, de majd írok egy mailt az itteni koordinátornak. mindenesetre nem vágyom túlzottan azokra az eredményekre..

tegnapelőtt este felmentem Rékához besegíteni a maradék Martini elfogyasztásába, amihez Niklas is csatlakozott. innen egyenesen Oude Markt (ki gondolta volna) ahol is az olaszok szülinapoztak. annyira nem tetszett a party, az itteni pub-ok nekem nem jönnek be, általában ilyen félig diszkó-félig kocsma, de egyikhez sincs elég tér, aminek eredményeképp leülni lehetetlen, de állni is.. a zene meg amolyan általános iskolai sulidiszkós volt, éjfél körül el is indultunk haza..igen ám, de megláttuk, hogy a Rock Café kb tök üres, úgyhogy a hazamenetel addig tartott :) jó kis hely, már voltunk ott egyszer Niklassal, meg a pultos srác is tök jó arc. befutott Bence meg Taneli is, bár Bence átment az olasz partyba így csak hárman maradtunk. 3 körül értem haza, nem is rossz, ahhoz képest, hogy Rékával csak egy sört terveztünk.. :)

no és tegnap meg Dinant-ba mentünk, az Ardennek-be. nagyon szép kisváros, két órányi vonatozásra tőlünk, délen. francia nyelvterület, de négyünk közül csak én nem beszélek franciául. ja igen, négyen mentünk: Dobbi,Réka, Taneli meg én. (Niklas inkább otthon élvezte a másnapot:D ) először tettünk egy nagy sétát :igazából kávézót kerestünk, ami nagy nehezen sikerült is. kicsit átfagytunk már addigra, de megérte. ettünk croissant-t meg ittunk egy-egy nagy bögre tejeskávét. amúgy nagyon szeretem mikor azt mondják a franciák, hogy 'voila'.
kávé után meg felmentünk a várba. fel, mert az a vár egy "hegy" tetején van. az idézőjel csak azért van, mert Belgium legmagasabb pontja 694 m.. vicces, mert lépcső is vezet felfelé, a belépő mindenképp 7€, úgyhogy felvonóval mentünk.nagyon szép volt fentről a kilátás, volt játszótér is (ki is élveztük rendesen) és idegenvezetés is volt. persze megéheztünk, be is ültünk egy olasz étterembe, Taneli tortellinit evett, mi Dobbival megfeleztünk egy pizzát (vegetáriánus, úgyhogy brokkolis-gombásat kértünk) Réka meg nutellás banános palacsintát kért. elég vicces volt a szituáció, mert az étteremben sem beszéltek angolul, de azért azt hozták, amit rendeltünk (vagyis reméltük, hogy rendeltünk) akkorra már besötétedett, meg befáradtunk, hazaindultunk. persze Taneli vett egy üveg bort a hazaútra, meg kockáztunk, tök jó volt. rendesen elfáradtam a nap végére.
nah azt meg el is felejtettem mondani, hogy ez ilyen mézeskalács-város, ill. a szaxofon feltalálójának szülővárosa.mostmár ezt is tudjátok :)
pár kép Rékától (én lusta voltam felrakni még az enyémeket):
hegy meg vár:
kilátás:
kilátás:
játszó:
este:
kockázás:

de ma sem unatkozok: reggel Rékával elmentünk úszni, mert ma 9.30-tól 12.30-ig volt public swimming a suli uszodájában (mindennap lehet menni amúgy, de csak a kiírt időpontokban). tök jól esett, egy órát úszkáltunk, de a végére tök sokan lettek. utána meg felugrottam még Rékához
, ettünk spenótos tésztát, beszélgettünk, meg filmeket cserélgettünk (reggel nála hagytam a laptopot emiatt). nemrég fejeztem be a My Blueberry Nights c. filmet, és lassan azt hiszem elindulok, mert 9-től jazz koncert lesz, és ez az utolsó alkalom, hogy mehetek..

túlélve

teljesült ma reggeli vágyam, túlestem az utolsó itteni vizsgámon..
köszönöm még egyszer mindenkinek aki gondolt rám, azoknak mégjobban, akik tudatták is ezt velem. meg a kommentek..:D hát behalok miket írkáltok, mindig mosolyt csaltok az arcomra.
(és akkor ezúton üzennék Zsaklinnak, hogy gondoltam ám a sas-szinkronosokra, de tudod, mint évek óta: "talán majd jövőre összejön"..)
hát és akkor most egy hét hawaii, 12%-os nettel :D, de nem baj, mert lesz program bőven, el kell szépen búcsúzni Leuven-től meg a belga sörtől és waffeltől de leginkább az itt szerzett barátoktól.. vissza fogom én sírni az itt töltött hónapokat, viszont agyban meg már félig be vagyok pakolva a hazaútra..
holnap az Ardennekbe megyük, Dinant-ba, majd azzal a beszámolóval pótlom ami eszembe jut még.

goed nieuws

Dag Zsofia

Ik heb goed nieuws voor je. Je bent geslaagd voor niveau 2.
Dit zijn je resultaten.

Woordenschat: 12/20
Grammatica: 15/20
Schrijven: 15/20
Lezen: 8.6/10
Luisteren: 8.3/10
Spreken: 13/20
TOTAAL: 72%

Met dit mooie resultaat mag je automatisch naar niveau 3. Vergeet je niet te registreren via de website of via het secretariaat!

Als je je examen wil inkijken, dan ben je altijd welkom op donderdag 28 januari om 14.00 uur in lokaal 01.127.

Graag tot dan
Isabel .

mission impossible

mint minden vizsgaidőszakban. hát nem nagyon írtam (azaz egyáltalán nem), de azt hiszem jobb is. nem voltam olyan passzban... hát igen, a szerdai növényes vizsgán elhasaltam (mint az előre látható volt de mindegy) aztán aznap írásbeliztünk flamandból, amiről lehet csak azért érzem, hogy hogy nehéz volt és nem ment olyan könnyen, mint ahogy gondoltam, mert az már a bukta után volt és szörnyen éreztem magam. csütörtökön szóbeli volt, az legalább vidáman telt. párok helyett mi hárman mentünk be a szűk időbeosztás miatt, Karolinával (aki lengyel és korábban már írtam róla biztos) és Linnel (aki kínai és fiú és amúgy jópofa meg vidám) vágtunk neki. cetlit kellett húzni, amin valami kérdés volt, ami elindíthat egy beszélgetést, majd mikor már untuk a témát, lehetett újat húzni. az első az valami olyan volt, hogy elég spot megy-e a tv-ben, utána én húztam. (ez a téma hamar kimerült..) a kérdés így szólt magyarul: melyik a fontosabb: sok szabadidő vagy sok pénz. na hát ebből először komolykodás volt (sok szabadidő, persze) de aztán kijött belőle az, hogy pénzes pasit kell keresni vagy nyerni a lottón és akkor nem kell választani, és a tanárnő (aki elvileg nem kellene, hogy becsatlakozzon, csak gondolom kíváncsi volt vagy valami) szóval jött azzal a kérdéssel, hogy mit csiálnánk ha nyernénk a lottón. szóval jó kis beszélgetés-nevetgélés kerekedett ki a vizsgából, mikor végeztünk, a többiek mondták, hogy a folyosón lehetett hallani bentről a nevetést :)
a tegnapi meg megint nem túl vidám, nem tudom miért vagyok ilyen stresszes, de ez van. már csak kedd és péntek, és még egy hét utána..
utálok vizsgázni.
és köszönöm szépen mindenkinek a drukkolást-aggódást,vagy csak a türelmet az idegi kitöréseimhez, nagyon jól esik, hogy ennyien szorítotok. aztán otthon átadom az ölelgetéseket :)

madárka

tegnap túlestem az első holland (flamand) vizsgán: magnó és szövegértés. bár a magnó az nem magnó volt, hanem videó, amibe bele-bele kellett tekerni és ez kissé zavaró volt a nagy koncentrálásban, de mindegy. szerintem nem sikerült rosszul, de azért várjuk ki a végét.
tehát 7-ből 1 kipipálva..
most meg a holnapiakra készülök, plant physiology (növényélettan vagy valami hasonló magyarul) és flamand írásbeli, nyelvtannal.. nem lesz egy egyszerű nap, főleg, hogy fél 9-re megyek a növényesre, a flamand meg 5-től lesz, szerintem kávé fog éltetni megint.. de legalább lesz idő közte ebédelni (remélem).

az ablakomból izomból zoom-olva fotózgattam ezt a madárkát, nem nagyon látszik a képen se, szabad szemmel meg még ennyire sem, de kíváncsi lennék kiféle-miféle, mindig ott csücsül a fán..jófej.

vissza

visszajöttem, vizsgázni..
nagyon jó volt végre otthon, csak hát kevés volt ez a két hét és sokminden kimaradt, remélem hamarosan minden bepótlódik.
tegnap vonattal Pestre mentem, hogy Gabóék hazavigyenek a Keletiből Ráckevére, ahonnan ma reggel a reptérre vittek. nem nekem való a hajnali kelés, ezt ti is tudjátok, és bár aludtam a repülőn egy órácskát, egész nap agyhalott voltam.
furcsa volt Leuvenben kilépni a vasútállomásról, nem is tudom milyen érzés volt igazából, valahogy más szemmel láttam mindent, meg eszembe jutott augusztusi énem, és az akkori gondolatok-érzések-szerencsétlenkedés a csomagjaimmal és a térképpel meg a félre-útbaigazítókkal. olyan volt egy pillanatra mintha nem is mentem volna haza vagy nem is tudom.
meglepetésként ért, hogy a hűtőben felejtett szenyák és kevés tej az indulás előtti kávéba (igen, nagy izgalmamban ottmaradtak..nem is én lennék) nem vették uralmukba az egész hűtőt..
boltba is elmentem mert ugye kaját nem nagyon hagytam és egy kávé után az utolsó hollandórára is bementem. bicajjal! bár van még hó, de az utak használhatók szerencsére. persze kissé kijöttem a gyakorlatból, nem megy már annyira a hegynek-fel tekerés :)
ja meg megvan még az utca-cicánk, egy autó tetején várt a ház előtt.
még mindig fáradt vagyok és teljesen kiürült az agyam is úgyhogy elégedjetek meg ennyivel.