azóta volt egy hétfő, amikor is este megnéztük Michal-nál a Becstelen Brigantyk-at, azaz az új Tarantino-filmet, előtte sütöttünk palacsintát meg beszélgettünk négyesben (Dobr, Michal, Réka és én).töltöttünk hozzá angol feliratot, azonban mikor elkezdtük volna nézni a filmet, adódott egy-két probléma: először is a kamerás verzióhoz (elég új film, jobb minőségűt asszem nem lehetett volna beszerezni) orosz felirat járult, amitől az általunk leszedett angolt nem nagyon lehetett olvasni.. ezt meg is oldotta Michal, csak nagyobb méretet kellett neki beállítani, máris olvashatóbb volt. viszont kiderült, hogy a felirat csak akkor megy, mikor németül vagy franciául beszélnek a filmben. így hát megnéztük ezekkel az apró bakikkal, de nem volt annyira vészes, hogy alig értettem valamit az angol beszédből (amúgy sem olyan könnyű, de a kamerás verzió ugye azon is torzít cseppet), végülis meg lehetett érteni a sztorit. amúgy Tarantino-hoz hűen semmi mellébeszélés, semmi finomítás az agresszív (olykor szemeltakarásra késztető..) jeleneteken, de nem rossz. szerintem megnézem még valakivel én ezt magyarul is, ha lesz hozzá lelkiállapot.
aztán volt egy kedd is, a tegnapi. szerencsére Tina írt nekem mailt, én ugyanis tökre elfelejtettem (milyen meglepő), hogy este 8-kor kezdődik a 24 órás futás. ez egy karok közti vetélkedő, az nyer, amelyik a legtöbb kört futja egy nap alatt. úgyhogy oda terveztünk elmenni, de előtte kaptam tőle szülinapi ajándékot: egy rakás csokit, de tényleg egy csomót :) és aztán indultunk is. volt elkülönített parkoló a bringáknak, közel a bejárathoz, leparkoltunk aztán mentünk befelé. már a bejáratnál kaptunk egy Burn-shot-ot (energiaital) és az egész úgy nézett ki, mint egy fesztivál: a pálya körül mindenhol sátrak, mindegyik egy-egy karé, a szurkolótábor meg a futók itt telepedhettek le. ezek mellett meg különböző standok, kaja-pia minden.. gyorsan vettünk is forralt bort és mentünk szurkolni. persze Tina közben bemutatott mindenkinek, aki csak az utunkba került, de ennyi embert megjegyezni.. :) aztán azt is elmesélte, hogy a barátjának aznap ellopták a bicaját, és olyan éjfél után le is lépett, én meg ottmaradtam egy csoporttárssal, Sofie-val. megfűztem, hogy menjünk vissza még kicsit nézni a capoeirásokat (mert ő is menni akart már) és útközben kikbe botlottunk, hát egy csomó erasmusosba!:) úgyhogy Sofi lelépett, én maradtam. iszonyú jó volt, 4-re értem "haza".
finn srácokkal finn srác által fotózva:
ma szerencsére 2-től volt órám, tehát nagyjából kipihentem azért magam, de naggyon jó volt. amúgy belegondoltam, hogy nálunk miért nem csinálnak ilyen dolgokat, de asszem nagyon kevés lenne a résztvevő.. itt meg mindenki tök lelkesen futott, szervezték a váltást.. ja és a mi karunk (LBK) tavaly harmadik volt, pedig csak kb. 100 fő jár ide, Tina tök büszkén mesélte. és a másik büszkesége: néha poénból hollandul válaszoltam neki! imádta, komolyan tök büszke volt:) ennyit szerintem nem beszéltem még hollandul összesen az órákon kívül.
ja és a mambo jambo olaszul halandzsát jelent, és azt is megtanultam, hogy finnül az egészségedre az "Kippis!" (legalábbis így ejtik..)
hurrá! Irány Finnország!
VálaszTörlés